A biokertész éjjel permetez?

A címben megfogalmazott kérdésre a válasz az, hogy ha módjában áll, akkor ha nem is éjjel, de kora reggel (hajnalban), vagy este permetez. Miért is? A felhasználható szerek egy része – olajos, rezes, kéntartalmú készítmények – 25 fok felett perzselnek, időnként még akkor is, ha betartják a dózist és nem kevernek a kelleténél erősebb permetszert a biztosabb eredmény érdekében. Minden növényvédelmi kezelést érdemes szélcsendes, nem napos időben végezni, de sajnos láttunk már teljes gőzzel robogó, permetező traktort búzaföldön középerős szélben, napsütéses délelőtt…

Mi is védekezünk…

Mi sem úsztuk meg a kártevők és kórokozók megjelenését a Zöldikéken, de biogazdálkodóként sokkal szűkösebb növényvédőszer-palettából válogathatunk, mint egy átlagos kertész. Amellett, hogy a betegségekre, kártételekre is kevesebb az alkalmazható szer, a biokertész a gyomok ellen semmilyen vegyszert nem használhat (nem is akar, ismerve nem éppen előnyös hatásait).

A szezonban eddig az igazán komoly problémát az uborka-peronoszpóra, a mángoldot és céklát károsító cerkospóra, a paradicsomot, paprikát és csemegekukoricát támadó gyapottok bagolylepke, a kukoricamoly, a káposztafélék levelét szitává lyuggató földibolha és a lényegében mindent szívogató poloskák jelentették.

A lisztharmat is megjelent a petrezselyem lombján, de egy szódabikarbónás permetezéssel vissza tudtuk szorítani a fertőzést.

Az érzékenynek bizonyult Okra zöld patisszon lisztharmatára és hiánybetegségére Tiosolt használtunk, ugyanezt kapták a cerkospórás cékla és mángoldlevelek is.

Felkészültünk a komolyabb gombabetegségek megjelenésére is, így beszereztünk réztartalmú növényvédőszert a burgonya, padlizsán, paprika és paradicsom alternáriás betegségére és a fitoftóra, valamint a peronoszpóra kezelésére.

Honnan tudjuk, mit használhatunk?

Biokertészként mit tudunk bevetni a kártevők és kórokozók ellen? Minden felhasználható szert megtalálhatunk a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. Honlapján, a NÉBIH oldalán pedig a kiválasztott szerek teljes dokumentációját letölthetjük. Így például, ha Cuproxat-tal szeretnénk védekezni mondjuk a paradicsomvész ellen, meg tudjuk nézni a szer hatóanyagtartalmát, a használandó dózist és azt is, a kezeléstől számítva hány nap múlva lehet védőfelszerelés nélkül a kultúrában dolgozni (munkaegészségügyi várakozási idő, M.v.i) és hány nap múlva lehet a kezelt terményt leszedni (élelmezés-egészségügyi várakozási idő, É.v.i).

https://www.biokontroll.hu/ellenorzes-es-tanusitas/felhasznalhato-keszitmenyek/#toggle-id-1

https://www.biokontroll.hu/ellenorzes-es-tanusitas/felhasznalhato-keszitmenyek/tragyazo-talajjavito-es-noveny-talajkondicionalo-keszitmenyek/#tab-id-1

Használunk biológiai készítményeket is, pld. Neem-Azalt, mely a neem-fa kivonatát, vagy Dipelt, mely egy Bacillus thuringiensis var. Kurstaki nevű bakrétiumtörzs toxinjait tartalmazza. (Ez egy szelektív szer, kizárólag a lombrágó hernyókra, molyokra és bagolylepkékre hat, más szervezetet nem károsít.)

Figyeljünk É.v.i-re!

Ne tévesszen meg minket az, hogy ezek nem a klasszikus értelemben vett vegyszerek, attól még élelmezés-egészségügyi várakozási idejük nem automatikusan 0 nap.

Például a Dipel esetében a szert gyümölcsösben és zöldségeknél használva a munkaegészségügyi várakozási idő 0 nap, az élelmezés-egészségügyi pedig 2 nap.

A vegyszermentes kertészek és biokertészek között nagyon népszerű Neem-Azal igencsak változatos élelmezés-egészségügyi várakozási időkkel rendelkezik, nem árt alaposan átnézni az engedélyokiratát. Almában, birsben, naspolyában és spárgában alkalmazva 0 nap, de például paradicsomban 3, cseresznyében 7, zöldfűszereknél 14, hagymafélékben pedig már 28 napos É.v.i-vel kell számolnunk.

A fókusz legyen a megelőzésen!

A biogazdálkodásban a kezelésnél is fontosabb a megelőzés. Válasszunk ellenálló vagy rezisztens fajtákat, ne hagyjuk éhezni, szomjazni a növényeinket, alkalmazzuk a vegyeskultúrát, vessünk, ültessünk védőnövényeket zöldségeink, gyümölcstermőink mellé, akasszunk madárodukat minden alkalmas helyre, legyen búvóhelye a gyíkoknak, békáknak, sünöknek. Vessünk méhlegelőt, ne csak a megporzás kedvéért, hanem a levéltetveket pusztító zengőlegyeknek is.

Ha pedig mindenképpen növényvédelmi kezelést kell végezni, válasszunk szelektív készítményeket és a legnagyobb mértékben tartsuk be az óvatossági rendszabályokat, hogy – különösen a rovarölőszerek esetében – ne károsítsuk a hasznos élőlényeket, amelyek a növényvédelem nehéz munkájában nap mint nap segítenek bennünket.